A Kir ály Útja

~ Azt hiszem, hogy ezt a hős bizniszt egy kicsit messzire viszed! Már

megmentetted a lakosságot!

A fogathajtás végén, azon vesszük észre magunkat, hogy ott megy mellettünk

(fogattal) a fejszés Homokszörny, és még látjuk, hogy be van törve a fal. Így

átugrunk a másikra (úgy, hogy lelökjük a szörnyet), és mindketten átesünk a

másik oldalra. Felállunk, de mögénk bejön még egy (a tesó), és elrúg minket:

Oké,

be kell, hogy valljam, erre nem számítottam!

Aztán a csatatér közé tűzet csinálnak.

4. Főellenség:

AZ IKREK

Rögtön támadjuk a kardosat! Egészen addig, amíg a tesója (a fejszés) belénk

nem akar vágni (ezt majd belassítva mutatja a kamera), ilyenkor guruljunk el, és

üssük a fejszéset (amíg be van akadva a fejsze a földbe). Ezt ismételjük meg jó

párszor, aztán kapunk engedélyt a Speed Killre.

Így le tudjuk vinni a kardos

életét is felére. Aztán még egyszer ugyanígy! A kardos meghalt, de a fejszés

ránk akar támadni, de Farah lelövi!

Úgy

látszik, hogy pont a legjobb pillanatot választottam, hogy visszatérjek!

Kösz.

~ Szerencsés lövés!

Indulnunk

kéne. Biztos vagyok benne, hogy többen jönnek erre!

Majd elindulunk kifele.

Átvezető Animáció #4:

A Herceg és Farah óvatosan jönnek kifele az épületből:

Vigyázz

magadra. – mondja a Herceg.

Mindig

vigyázok.

Kisétálnak az udvarra, és a Herceg megfogja a földet:

FUTÁS!

Mi elkezdünk futni, de mindenhonnan Homokszörnyek jönnek, és bekerítenek

minket! Nem tudjuk, hogy mit tegyünk… Viszont egyszer csak meghallunk egy

hangot:

Mindenki

üdvözölje Perzsia Hercegét! A legnagyobb hőst, amit a világ valaha

ismert! Megmentetted a város lakosait, és mi azért jöttünk, hogy visszaadjuk a

szívesséééééééééééééééééééééééééééééééget!!!!!

Mindenki elkezd kiáltani, a Homokszörnyek félni, és elkezdődik a legjobb

jelenet az egész játékban: Farah nyilazik, a Herceg ugrál az ellenségek felett

(valószínűleg Speed Killezik),

a nép meg egyszerűen harcol a homokszörnyek

ellen! Egyszerűen leírhatatlan! Hősünk egyszer csak odafut az Öreghez:

Nem

tudjátok legyőzni ezeket, a szörnyeket!

Az Öreg megfogja a Herceg vállát:

De

le tudjuk őket lassítani! Menj hát, Herceg! Találd meg a Vezírt, és végezz

vele! Akkor talán vége lesz ennek a rémálomnak!

Hősünk elkezd futni a palota felé, Farah észreveszi, és jön ő is! Itt még Farah

lenyilaz 2 ellenséget, mi levágunk 4et,

majd gyorsan átfutunk a kapu alatt,

aminek a kötelét elvágta a Herceg… Amikor átérünk, akkor a kapu is bezárul…

15. Fejezet:

Újr a a Palotában!

Leugrik elénk pár ellenség, Farah előre fut, de bezáródik az ajtó:

Megint

elváltunk. Hamarosan utolérlek, csak találnom kell valamit, hogy

kinyissam az ajtót!

Nincs ok a pánikra, mert most átugrunk Dark Princebe.

Nyomjuk le az

ellenségeket, és az ajtó kinyílik… Menjünk be, másszunk fel, változzunk vissza

a vízben, és mentsünk! Fussunk egészen addig, amíg nem látunk meg egy liftet.

Ott jön Farah is:

Lenyűgöző!

Hallottam már történeteket ilyen csodákról… De, hogy közelről

lássak egyet… Van egy hasonló gépezet Azadban is!

Ez

a lift elvisz minket a trónterem elé. De csodák csodájára, úgy néz ki, hogy

nem működik! Megpróbálom visszahozni az életbe…

Farah bemegy a liftbe:

Remélem,

hogy egyszer meglátogatom Azadot…

Fussunk a jobb oldali falon, és kezdjünk mászni felfele:

Sajnálom…

mondja

a Herceg.

Mi?

Azt

mondtam, hogy sajnálom! Sosem kértem bocsánatot a dolgokért, amit

tettem… amit mondtam… ami voltam…

Nekem

is bocsánatot kell kérnem… Nem kellett volna visszautasítanom téged,

amiért rossz dolgokat tettél…

De

rossz dolgokat tettem!

Mindannyian

követünk el hibákat, Herceg! A különbség az, hogy te elfogadtad

a tiedet! Láttam, hogy mit tettél a műhelyben… Amit az öreg mondott rólad, az

igaz! Te egy Herceg vagy!

~ Megölsz engem…

Menjünk egészen addig, ahol lesz 2 Enchantress, és egy kar… Öljük meg őket.

Titkos Életer ősítő #5: Ott, ahol megy fel a lift, találunk pár Daggerholdot.

Azokon keresztül menjünk fel, majd nyomjuk be a gombot, aztán lassítsuk le az

időt, és menjünk be a záródó ajtón!

Miután megvan, toljuk el a kard, és menjünk be a kinyitódott ajtón, és másszunk

fel:

~ Már majdnem ott vagyunk… Hamarosan minden jobb lesz!

Egy

kicsit elbizakodott vagy, hogy mi fog történni…

~ Nem Herceg. Csak simán elfelejtetted a küldetésed. Már az is ezt mutatja,

hogy nem örülsz a sikeremnek…

Másszunk tovább, és ugorjunk be Farahhoz

a liftbe (most jön a kedvenc

jelenetem):

Mi

a kedvenc színed? – kérdezi Farah.

Színem?

Ismételjem

meg a kérdést?

Kék!

~ Kék? Az nem a kedvenc színem…

Most

mi ennek a lényege? – kérdezi a Herceg.

Muszáj

minden beszélgetéseinknek olyan komolynak lenniük? Olyan keveset

tudok rólad.

Jó,

akkor: Mi a kedvenc ételed?

Pamogranit,

természetesen.

Nem

szeretem.

Mi

a bajod vele?

Sok

bajjal jár. Lehetetlen megenni tésztával! Túl sok munka pár magért!

De

nem az a sok bajlódás teszi őket olyan finommá?

~ Azt hiszem mindjárt rosszul leszek…

Felérünk a lifttel:

Mi

ez a hely? – kérdezi Farah.

Ez

a függő kertek szíve. Ezek az élet eszközei. Ezek futtatnak és irányítanak

mindent!

Farah elfut, de bezáródik mögötte az ajtó:

Herceg,

vigyázz!

Mögöttünk megjelenik pár Enchantress… Csapjuk le őket, toljuk el a kart, és

másszunk fel. Mentsünk. Aztán megjelenik Farah, majd elmutogatjuk neki, hogy

nem tudunk tovább menni. Azért mutogatunk, mert ellenségek vannak alattunk.

Farah megoldja a problémát, és tovább mehetünk:

Milyen,

az apád?

Ő

egy jó ember… Nem! Egy Nagy ember! Erős, lojális, kedves… és

megbocsátó…

Mi

az?

Én…

Azt kell, hogy mondjam, hogy nem értettünk egyet minden témában. Sok

évvel ezelőtt volt. Amikor fiatal voltam, tele voltam bátorsággal. De félelemmel

is természetesen. Felajánlotta, hogy meghallgasson. De nem találtam a szavakat.

Nem tudtam megtalálni… Abban reménykedek, hogy látom még… Hogy

elmondjam, hogy sajnálom… De tartogassuk ezt a történetet egy másik időre!

Beszéljünk arról, ahol most vagyunk. Körbevéve sok szomorúsággal. De nem

szabad, hogy minket is elérjen! Hogy visszatérjünk a témához, nem tudok

odamenni, ahol te vagy!

Akkor

talán tudok lőni egyet… Találkozzunk előrébb!

Na ezt, már csak a nagyon béna ellenségek nem hallják meg… Menjünk le, és

zárjuk be a Homok Kaput.

Megkapjuk a legerősebb képességet, a

Homokvihart!

Még

mindig nem tudok felmenni hozzád. De onnét, ahol állsz, eltudod érni a

Tróntermet! Én átmegyek a Zöldházon! Ez biztosan elvisz minket ugyanarra a

helyre…

Óvatosan,

Herceg.

Mentsünk, majd elérkezünk egy újabb gondolkoztató feladványhoz. A cél, hogy

felvigyük mind a 3 platformot a tetőre… De nem lesz olyan egyszerű. Ha

megnyomjuk a Qt,

akkor ilyen képet kapunk:

Vegyük úgy, hogy a B a Bal oldali, a K a középső, és a J a jobb oldali.

Mondom a sorrendet:

1. J fel

2. B fel

3. B fel

4. J le

5. K fel

6. J fel

7. J fel

8. K le

9. B le

10. K fel

11. K fel

12. B fel

Menjünk a felemelkedett útra. Meglátjuk, hogy a Vezír elkapta Faraht:

Ne

tegyél még egy lépést! Lenyűgöztél, ahogy megölted a köszöntő partit…

De ez egyben bosszantó is. Elvetted tőlem a legerősebb szövetségeseimet!

Nagyon örömömre szolgálna, ha visszaadnám ezt a szívességet! Farah egy

tökéletes királynő lesz egy Isten számára! De kell tenni pár modifikációt…

Engedd

el!

Úgy

mondtad, mintha mondani akartál volna valamit erről az ügyről.

Hősünk elkezd mérgesen futni a Vezír ellen:

Vitshu

don’t!

B

K

J

Ezzel hátralök minket, és leesünk, mivel beszakad alattunk a padló

(Megjegyzés: Csak a szöveg végét akkor halljuk teljesen, ha beakad a kép, és

késik a hang. Először én is mást értettem):

Köszönj

be az Apádnak!

A

Herceget belökték egy sötét aknába. Elrabolták Farahtól,

eltávolodott a

Vezírtől… Figyelmeztették, hogy a sorsa nem fog jól végződni. De szerencsére

az átváltozása éppen megmentette. Valamikor jól jöhet ilyen dolog…

Valamikor…

Na először is: Futni kell, gyorsan. Ellenségek is lesznek. A lényeg, hogy

siessünk:

~ Hányszor kerülőd még el a győzelmet? Mondtam, hogy semmi jó nem fog

kisülni abból, hogy üldözöd a csajt! Nem lennénk ilyen helyzetben, ha

koncentráltál volna!

ELÉG!

Nem teszel mást, csak sértegetsz engem! Nem tudom, hogy mit akarsz

tenni, de nem bízom benned! Az pedig szörnyű, hogy bíztam benned!

~ Nekem csak előkelő céljaim vannak!

Most

már tudom, hogy mi az, hogy előkelő… Te egyik sem vagy közülük!

~ Te önző, f…!

Sokat

voltam veled! CSÖNDBEN LEGYÉL! Engedd, hogy befejezzem a

dolgomat! Aztán majd meglátom, hogy mit teszek veled.

~ Ó igen, elfelejtettem, hogy ki itt a főnök…

Hát, menjünk lefele. Ha kell homok, akkor üssük szét az üvegeket:

~ Hallgasd, Herceg, és figyelj! Egy kútban vagyunk. Látsz vizet? Hallod?

Érzed? Eltűnt! Azt hiszem, hogy a Vezír kiszivattyúztatta! Meddig tudod

fenntartani az életed, és a tested feletti hatalmat?

Aztán tovább:

~ Tiktak,

Herceg… Tiktak!

Másszunk tovább:

~ Kezdesz szomjas lenni? Kezdesz kiszáradni? Oh, megzavarlak?

Majd másszunk le:

~ Az Idő értékes… Az Idő siet… Az Idő olyan, amiből neked kevés van! … Oh,

szeretnél inni egyet?

Menjünk be az ajtón, és meglátunk egy fénylő kardot:

Apám

kardja… De mit keres itt?

Aztán, óvatosan beljebb megyünk, és meglátjuk apánk hulláját. Hősünk átöleli:

~ Na, ne szórakozz már! Tényleg azt hitted, hogy élve fogod látni? Még azután,

amit megtapasztaltál, még mindig reménykedsz?

Apám…

Mit tettem?

~ Most akkor mit? Szerzel elég homokot, és megint csinálsz egy nagy

visszatekerést? Vagy visszamész a szigeten egy olyan időbe, ahol még meglehet

menteni? Vagy megmentesz egy aggódó nőt az úton?

NEEEEEEEEEM!

Olyan voltam, mint egy gyerek… De egyre arrogánsabb.

Mindig arra hajtottam, hogy visszacsináljam, amit tettem. Sosem mertem

szembe nézni a következményekkel.

Felveszi a kardot:

SOHA

TÖBBÉ! Elfogadom amit tettem, és mindent ami vele jár!

Nem, is tudom mit mondjak… Elég annyit, hogy visszaváltoztunk:

~ MI EZ? NINCS IS VIZED!

Nincs

már felettem hatalmad! TÁVOZZ! Térj vissza a sötét helyedre, és ne

zavarj többet!

Megkapjuk a Sword of Lightot.

Eldobhatatlan, egy csapással mindenkit

megölő, falattörő, másodlagos fegyver. Törjük ki a falat. Mentsünk. Majd

távozzunk innen! A karddal kell világítani…

Most

már, a Herceg szemei észrevették a korrupt felének az igazi természetét!

Az a bátorító karizmatikus hang a fejében, csak rosszat akart! De most, a hang

eltűnt… Már a Herceg elméje megint a sajátjáé volt…

Mentsünk. Üssük ki a beomlott falat, és kezdjünk felfele mászni. Majd elérünk

egy újabb mentési ponthoz. Nyissuk ki a titkos ajtót, és az ebédlőben találjuk

magunkat! A Daggerholdokon másszunk fel, és menjünk körbe a szobán, majd

nyissuk ki az ajtót. Majd pár perc múlva azon vesszük észre magunkat, hogy

elkezdtük mászni a tornyot! Egyszerű lesz. Csak mászni kell. Menjünk a The

Middle Tower mentésig. Most ezt azért mondtam, mert közeledünk az utolsó

életerősítőhöz!

Titkos Életer ősítő #6: Amikor a követ fel kell vinni 3 emeleten keresztül… A

3.on

engedi a tájnézetet (Q). Nyomjuk be, és akkor éppen fölöttünk meglátjuk a

bejáratot! Nekünk majd pont fölötte kell elmennünk. Majd ne felejtsünk el

leugrani!

Miután megvan, másszunk tovább! Következő megálló The Upper Tower

mentési pont! Na, már nem sok van hátra. Fussunk a következőmentési ponthoz

(The Terrace). Itt a falon lesz egy kapcsoló, azzal nyissuk ki az ajtót. Menjünk

be, majd törjük ki a falat a végén, és be a liftbe:

Lehet,

hogy csodálkozol, hogy miért engedtem meg ez. – mondja Kaileena –

Nagyon sok halott. Sokan fogják őket követni. Egy birodalom földig

rombolva… Egy Herceg, akit az utcára tettek, vadásszák, mint egy közönséges

rablót! De én láttam az idősíkot! Minden végeredményből; ami előttem van;

ebben volt a legtöbb ígéret! De a Hercegnek megvan az esélye! FIGYELJ! Nézd

meg, hogy miről beszélek…

Menjünk fel a lifttel, és meglátjuk a Vezírt, és Faraht

megkötözve (hogy mire

Na

hova is tettem azokat? – mondja a Vezír.

Mögéfut a Herceg, és előveszi az Idő Tőrét.

Zarvan…

– mondja Farah.

Mi

az?

Ha

nem kapnék még egy ilyen esélyt…

Farah úgy csinál, mintha meg akarná csókolni a Vezírt. Közeledik is Farah felé,

amikor a csaj teljes erőből leköpi:

Szemtelen

disznó! Örök életet ígérek neked, és te így válaszolsz? Élvezni

fogom, ahogy „megváltoztatlak”…

Megfordul:

Hello,

Herceg. Nem teljesen az a fogadtatás, amire számítottál…

5. Főellenség:

A VEZÍR

Ez is nagyon egyszerű ellenség lesz szerintem. Először is, ütögessük, és amikor

kivédi, akkor gyorsan ugorjunk hátra. Amikor már elég sebzést kapott, felrepül,

és nekünk dob egy sziklát (szobrot). Aztán csináljuk megint ugyanígy, de akkor

már 2t

fog nekünk dobni:

Miért

próbálsz megsebezni? Halhatatlan vagyok!

Lehet,

hogy halhatatlan, de nem legyőzhetetlen!

Most még egyszer, de akkor már 3 szobor jön:

Meg

fogsz fizetni, azért amit tettél az embereimmel! – kiáltja a Herceg.

A

dolgok mostantól jobban lesznek! Megköszönhetnéd nekem!

Eszetlen

szörnyek között élnek, akik a szolgák az őrültségeidhez!

Ez

a haladás ára!

Most egy kicsit még ütögessük, amíg lenem szakítja az oszlopokat. Sziklák

mennek körbe a csatatéren. Kerüljük ki őket.

Gyors,

és okos! Te lennél a legjobb a seregemben!

A cél, hogy a Vezír mögötti oszlopokon fussunk fel, és Speed Killezzük

le!

Háromszoros Speed Kill kezdődik. Ezen kívül még 2szer

kell 3szoros

Speed

Killt

csinálnunk. Miután ez is meg van, a felrepül, de a sziklák is

felemelkednek. Másszunk fel rajtuk. A Vezír lövedéke kicsit sebez, és ha a

sziklák közepén állunk, akkor nem tudunk leesni! Amikor fent vagyunk,

nyomjuk meg az Et!

Most éppen félúton megáll az idő, és elkezd forogni a

kamera. 1 teljes fordulás után felvillan a tőr, és egészen addig villog, amíg meg

nem nyomjuk a Bal Egér Gombot!

Aztán DURR!!! Áh, de jó nézni a

győzelmet… Lezuhanunk vele a földre, és következik egy animáció…

Átvezető Animáció #5:

A Herceg kiveszi a Vezírből az Idő Tőrét:

EZ

NEM AZ, AMIT A TŐR ÍGÉRT!!! – kiáltja a Vezír.

Majd, homokká robban. Farah kiszabadul, a homokszörnyek eltűnnek, és az

összes homok összegyűlik a palota tetején. A homokból összeáll Kaileena.

Hősünk, és Farah érdekesen figyelik. Kaileena megszólal:

Ez

a világ nem nekem való. De megtalálom a helyemet, ahogy te megtaláltad a

tiedet…

A Herceg odaadja Kaileenanak

az Idő Tőrét, amit el is tűntet. Majd eltűnteti

rólunk a fertőzést, és a lánc is leesik:

Légy

hát szabad, Herceg! A kalandod véget ért…

Majd Kaileena eltűnik… Most minden szép is jó, ám meghallunk egy hangot.

Ijedten elfordulunk:

Mi

az? – kérdezi Farah.

Egy korona! Nektek ez nem ismerős valahonnét? Mindegy. A lényeg az, hogy

közeledünk a korona felé… Éppen készüljük felvenni, amikor… Odalép elénk

egy fekete alak, és mondja a szövegét (ha megengeditek, akkor nem fordítom le,

mert legendás szöveg):

All

that is yours, is rightfully mine! And mine it will be!

A koronát felveszi, de közben eltűnik róla a ruha. Rögtön ráismerünk. Ő pedig

nem más, mint a Sötét Herceg! Amint befejezi a szövegét, lecsap minket

lánccal, és elájulunk…

16. Fejezet:

A Belső Har c

Rohanjunk neki a Sötét Hercegnek, ahogy csak bírjuk! Nem fog visszatámadni:

~ Mire számítottál? Arra, hogy amint megölöd a Vezírt, én csak simán eltűnök?

Nagyon vak voltál! A dühöd, a büszkeséged, az önző utad adott nekem alakot!

Még ahogy a homok eltűnt, nekem megvan az erőm, hogy megmaradjak. Ahogy

pedig a Vezír eltűnt, úgy átveszem a helyed, és uralkodni fogok a birodalmad

felett! Ez ellen PONTOSAN SEMMIT SEM TEHETSZ!

Amint „meghal” leesünk egy furcsa helyre. Itt üldöznünk kell. Öljük meg a

következőt is:

~ A hatalommal, hogy irányítsd magát az időt, megvolt rá az esélyed, hogy

megépítsd a legnagyobb királyságot, amit a világ valaha ismert! Mennyi

háborúzhattál volna! Mennyi csodát építhettél volna a dicsőségedre! Mennyi nőt

hódíthattál volna meg!

A következőt is öljük meg:

~ De elbuktál, Herceg! Gyengéden, és szimpatikusan harcoltál! De meg

akartalak győzni: Visszapörgettem az időt, és megvártam a megfelelő pillanatot,

hogy támadhassak!

Amint közeledünk a következő fele, egy Sands of Timeos

életerősítő helyen

találjuk magunkat. Ez csak egy illúzió! Ugorjunk tovább! Öljük meg:

~ Nem érdemled meg, amit kaptál: Hogy irányítsd a világ leghatalmasabb

birodalmát! Hogy irányítsd a világot! De elrontottad! Igazságot fogok hozni!

Akkor az enyém lesz!

TE

CSAK EGY PARAZITA VAGY!!! NEM ÉRDEMELSZ SEMMIT!!!

Majd a következőt is csapjuk le:

~ Miért gondolod, hogy nem érdemlem meg? Nekem köszönheted, hogy itt

vagy! Hányszor mondjam, hányszor nyissam ki a múltadat, hányszor öljem meg

az ellenségeidet, hányszor emlékeztesselek a küldetésedre? De nem tettél mást,

csak megsirattad az apádat, és Farah után és Kaileena után sírtál! Búúúúú,

Herceg!

A

szavaid üresek. Mindig is üresek voltak! Te csak egy kétségbeesett, önző

lélek vagy!

Majd a WWs

égő hajón találjuk magunkat. Aztán öljük meg a következő Sötét

Herceget:

~ Ha én önző vagyok, az azért van, mert TE az vagy! Ha szívtelen és

meggondolatlan vagyok, az azért van, mert TE az vagy! Nem csak úgy

pörögtem ki az éterből! Nem vagyok közös egy őrült Vezírrel! ÉN TE

VAGYOK!

Nem.

Láttam a hibáimat. A jelenben, és a múltban is. Már nem vagyok az az

ember!

Menjünk tovább, és egy WWs

időportál elött (de ha a WWben

lennénk, akkor

mögött) találjuk magunkat. Ez is egy illúzió. Ugorjunk előre, és öljük meg a

következő Dark Princet:

~ Idők változnak… Ízlések változnak. De emberek… Emberek sosem

változnak! De te mást akarsz hinni! Ne harcolj velem… Engedd le a kardodat…

Ölelj meg…

Majd öljük meg ezt is:

~ Azt hiszed, hogy meg tudsz ölni? Azt hiszed, hogy le tudsz vágni, hogy mint a

többi ellenségedet? LENGESD MEG AZT A KARDOT! Haha… Legalább

meglátjuk, hogy hogyan működik…

Majd a következőt is:

~ Mennyi erőszak! A haragod csak az etetésemre szolgál! Meg kell, hogy

kérdezzem: Tényleg megváltoztál? Mindenek után itt vagyok! ITT ÁLLOK

PONT ELÖTTED!

Na, ezt is üssük le… vagyis leütnénk, ha nem ugranánk be Farah szobájába. Az

ablakban Farah vár minket. Menjünk hozzá.

Herceg,

hagyd el ezt a helyet! Szomorúságot hoz! Nem szabad üldöznöd ezt az

árnyékot! Fordulj el! Ébredj! Kivezetlek innen!

Ez az a hely, ahol addig üthetjük a Dark Princet,

ameddig akarjuk. Vagyis: 1

meghal, jön 2… Ha elég volt, akkor menjünk ki:

~ Ne! Mit gondolsz, hogy mit teszel? NE FORDÍTS HÁTAT! NEEEE!!!!

Outr o:

Ébredj!

ÉBREDJ!

Farah?

Jól

vagy?

Azt

hiszem… Azt hiszem, hogy végre vége van…

Hősünk felkel, és odasétálnak a terasz szélére, és nézik a kilátást:

Herceg,

én nem értek valamit… Igazából honnét tudod a nevemet?

Ha megengeditek, ezt sem fordítom le, mert így kezdődött az egész történet.

Természetesen látjuk, ahogy a SoTos

Herceg fut az esőben:

„Most people think Time, is like a river. That flows

swift and sure in one direction. But I have seen the

face of Time, and I can tell you: They are wrong.

Time, is an ocean in a storm. You may wonder who

I really am, and why I say this: Come, and I will

tell you a tale like none you have ever heard!”

Ezzel, a Herceg újra elkezdi a jó pár napos meséjét. Miután elmesélte,

összeházasodnak, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak…

T H E E N D